|
Sör -
Hírfolyam
|
április 06,
2012 |
Porter vagy stout?
|
Serkoptató írása: Porter vs. stout
Előre figyelmeztetek mindenkit, csupán egyszerű elméleti eszmefuttatás következik, nem pedig évtizedes, aprólékos kutatómunkát lezáró tudományos disszertáció. (Na jó, néhány sört azért megittam hozzá.) Az eredmény pedig csak az én véleményem.
Vagyis arról van szó, hogy nem mindig, és nem igazán ismerem ki magam a porterek és a stoutok között, szeretném megtalálni valahol azt a vonalat, amelytől egyik irányba a porterek, a másikba pedig a stoutok rendeződnek, ugyanis a címkék felirata és az ízlelés alapján ez nem mindig, illetve általában nem sikerül.
Bővebben...
|
Női tivornyák
A 20. századig, eltérően a városi szokásoktól, a falusi nők sört épp oly gyakran és oly nagy mennyiségben ittak, mint a férfiak. Egyetlen eltérés mutatkozott: az ő sörfogyasztásuk alkalmakhoz kötődött.
Ilyen alkalomnak számított a gyermekszületés, a népszokás neve pedig „az asszonyok ünnepe”. A gyermek megszületése után az ünnepségre a falu valamennyi asszonyát meghívták és
gyakran tivornyává fajult az ilyen „gyermekes-asszony sörivás”.
Bővebben...
|
|
|
A tahósörök színes világa
|
 Gerard Duchemin: A tahósörök színes-színtelen világa
Egy korábbi írásunkat követő vita során kialakult egy közelítőleges konszenzus azon sörök nomenklatúrájáról, melyeket az igazi sörrajongó csak kivételes esetben vesz kézbe (sörbírálat, nagy meleg, mazochizmus), pénzt pedig pláne ritkán ad ezekre. Ezek szerint három többé-kevésbé jól elkülöníthető kategóriát rögzítettünk:
1. A szarsörök emberi fogyasztásra méltatlanok, általában külföldi márkák felismerhetetlen hamisításai, vagy németesen hangzó nevet viselő moslékszerű álsörök.
2. A gagyisörök nem teljesen ihatatlan-szörnyűek, ám kiérződik ízükön a rengeteg adalékanyag, és meglehetősen jellegtelenek.
3. A harmadik kategória (tahósör) a legérdekesebb, mert bár van köztük egészen tisztességesen összerakott példány is, mégis a fő célközönséghez azon fiatalok tartoznak, akik valamiért méltóságukon alulinak érzik a nőies partiitalok fogyasztását, azonban keresik a kevésbé karakteres „könnyen iható” söröket, mondván „nem szeretik a sör keserű ízét”.
Bővebben...
|
|
|
április 29,
2012 |
Az amerikai sörforradalom
|
Az amerikai sörforradalom
Amikor az Egyesült Államokban 1919. január 16-án kihirdették a szeszfogyasztást betiltó alkotmánymódosítást, az államok sörfőzési és sörfogyasztási szokásai alig különböztek Európáétól, hogy is különbözhetett volna, mikor azt európai bevándorlók hozták létre, akik többek között a sörfőzés tudományát is otthonról hozták magukkal. A száraztörvény idején mellesleg csak Chicagóban 4500 rendőr és finánc neve szerepelt a szeszcsempészek fizetési listáján – azaz voltak a törvénynek haszonélvezői is. Ennek azonban sokan itták meg, nem a komlótól keserű levét.
Bővebben...
|
|
|
